Diavetítő
Szavazás
Ki a kedvenc gonosz szereplőd?
Layla
Xun
Xue
Goba
Zeke

                                       15. Fejezet


- Annyi, hogy ideje felkelni. - monda vígan Celeste. A többiek kedvetlenül keltek fel és öltöztek át. Mikor már épp indulni akartak anyjuk behívta őket reggelizni.
- Szóval... ezek a fiatalemberek a ti barátaitok?- kérdezte nyugodtan.
- Igen anya így van. - vágta rá Rose majd harapott egyet a rántottájából. Cole és Rem is az asztalnál ültek és néztek ki az ablakon majd hirtelen Rem megszólalt.
- Tessék mondani. Mennyi az idő?
– Pontosan 7:55 fiacskám. - erre az anyjuk is észbe kapott. Celeste felsikított.
- Jaj ne!!! El fogunk késni!– azzal meg fogta Cole kezét és kirohant az ajtón majd Rose is követte a példát és csak annyit tudott még mondani, hogy:
- Köszi a reggelit anyu! - majd bevágta az ajtót és rohant Celesték után. - Mond csak milyen messze is van a suli?!- kérdezte lihegve húgától.
- Sétálva olyan 20perc futva nekem 10!
- Ne már én nem vagyok jó futó!
- Dehogy nem! Én bízok benned!- biztatta nővérét Celeste.  Olyan tíz perc múlva Celeste hátrakiáltott nővérének:
- Rose hamarosan ott vagyunk! Kérlek bírd ki!
- Rendben! Hé már én is látom!- mosolyodott el Rose.

Az iskolában.

- Jaj. Remélem Angola tanárnő nem lesz nagyon mérges. - mondta halkan Celeste
- Az ki?- kérdezte Rem.
- Az ofő. Már négy éve tanít minket. Törit és matekot tanít. Áh! Itt a termünk. - állt meg egy Fehér ajtó előtt. Bekopogott. Bentről hallatszott egy szigorú női hang:
- Tessék! Gyere be!- erre Celeste kinyitotta az ajtót és beljebb ment. Egy magas húszas éveiben járó szőke hajú szemüveges nő állt a tanári asztal előtt.
- Áh. Minto kisasszony. Miért késett? Máskor ez még nem fordult elő.
- Tudja tanárnő.. - kezdett el magyarázni Celeste de Angola leintette.
- Üljön le. - Celeste bólintott és az osztályra nézett majd a régi legjobb barátnőjére Chan-re aki boldogan integetett neki majd feleszmélt.
- Tanárnő! Az új osztálytársaink velem vannak.
- Tényleg? És hol mert én nem látom őket. - amint ezt kimondta az ajtón mind hárman beléptek. Celeste leült a helyére. A fiúknak is és a lányoknak is tátva maradt a szájuk.
- Mutatkozzatok be legyetek szívesek. - mondta Angola. Rem és Cole nem szólalt meg. Rose nagyot sóhajtott majd erőt vett magán és elkezdte:
- A nevem Rose Minto Celeste nővére vagyok. Ő itt mellettem Rem Minto és Cole Minto. - az osztály erre összenézett majd egy fiú megszólalt:
- Akkor most ti testvérek vagytok?
- Nem! Ilyesmire ne is gondoljatok.
- Hát akkor?
- Bonyolult lenne elmagyarázni. - mosolyodott el Rose.
- Na most már elég legyen. Majd szünetben ismerkedtek. - szólalt meg mérgesen az osztályfőnök. - Nézzétek ott van még három hely. - mutatott körbe a teremben. Mindegyik asztal egymástól távol volt. Rose ajtó felől foglalt helyet, mellette két fiú ült előtte pedig egy lány. Cole középre került, előtte és mellet lányok ültek. Rem az ablak felől, előtte Celeste ült mellette és mögötte pedig fiúk ültek.
Az angol óra gyorsan eltelt és kicsöngettek.
- Szóval te vagy Celeste nővére. – sétált oda egy fiú Rosehoz.
- Igen. – bólintott Rose.
- Te is fogsz csatlakozni a tornaklubhoz? – kérdezte egy másik.
- Nem hiszem. – rázta a fejét Rose. – Csak vívni tudok egyéb harcművészetben nem vagyok jártas.
- Értem.

- Szóval te és Cole testvérek vagytok. – mondta egy lány Rem bal oldalán.
- Igen.
- És mond csak. Van barátnőd?
- Van. – mondta Rem.

- Rose van már barátod?-kérdezte két sréc.
- Igen van.
- És ki az? – hangzott el egyszerre a két kérdés.
- Rose. – mondta Rem.
- Rem. – válaszolta Rose.
Az egész osztály döbbenten nézett rájuk.
- Cole meg az én barátom. – mondta Celeste és mindannyian kiviharzottak a teremből.
- Furcsa egy osztály. – mondta Rose.
- Az biztos de előbb vagy utóbb meg fogod őket kedvelni. – mondta Chan aki Celeste mellett sétált.

E közben
Bell az osztályteremben beszélgetett az új fiúval.
”Rendes srác” – gondolta Bell.
Az ablakban hírtelen sötét felhők kezdtek gyülekezni lassan eltakarták a napot is.
- Vihar lesz? – kérdezte a fiú.
- Lehet. Max! Gyorsan menjünk ki a tetőre mielőtt még elkezdene esni.
- Jó! - bólintott Max és már rohantak is fel az iskola tetejére.
A tető fölött egy körben az ég tiszta kék volt. Mintha a vihar nem tudott volna áthatolni rajta.
Max a homlokát ráncolta a kör láttán.
- Menyünk innen. – mondta majd megragadta Bell kezét és elindultak visszafelé a lépcsőházhoz de az ajtó hírtelen bevágódott előttük.
- A fenébe! – kiáltotta Bell. – Ez nem nyílik.
- Bell! – kiáltotta Max és a lány elé ugrott.
A felhők felől jég dárdák kezdtek záporozni. Az egyik dárda eltalálta Maxet aki fájdalmasan felszisszent. Bell megragadta a fiút és berántotta egy pad mögé.
- Jól vagyok. – mondta Max és eltolta magától Bellt. – XUE! – kiáltotta. – HAGYD ABBA! Ő CSAK EGY EMBER.
Bell döbbenten meredt a fiúra.
- Ismered? – kérdezte.
- Igen. Ő egy hó tündér! El sem tudod képzelni mibe keveredtél. – mondta a fiú komoran. – Bocsáss meg Bell.
- Mi vagy te? – kérdezte Bell csöndesen.
- Én … én egy fehér démon vagyok.
- Fehér démon.
- Az ősi jó Ailin szolgája. – mosolygott a fiú.
Erre Bell is elmosolyodott. – Azt hiszem ideje móresre tanítani Xuet. – mondta.
A fiú értetlenül nézett rá.
- Ezt hogy érted?
- Így! - mondta Bell és felpattant. – It’s show time!- majd átváltozott. Max ezt látván döbbenten ezt kérdezte:
- Te egy hang vagy?
-Aha. És képzeld.. rajtam kívül még több hang is van ebben a suliban. Pontosabban négy.
- Nem hiszem el. Ezt a szerencsét..- de közben az ég lilává vált és felbukkant a hold.- Mia... ez mi?
- Rose holdpajzsa.- majd Bell megfordult és a két lány és a fiúk ott voltak mögöttük.
- Kell egy kis segítség? - kérdezte  Celeste.
- Nem ártana.- mondta Max és amint meglátta a piros hangot rámeredt.
- Mi az mit nézel?- kérdezte Bell. Max rámutatott Rosera. Aki szintén rábámult a fiúra de elterelődött a figyelme mivel Xue megint lecsapott jégdárdáival. Celeste kivédte egy hatalmas tűzpajzzsal és a jég azonnal elolvadt. Ez után Cole, Rem és Rose támadásba lendültek. Celeste odament Bellékhez és letérdelt Max mellé majd megszólalt:
- Valamelyikkőtöknél van víz?- kérdezte.
- Nálam.- mondta Max majd a zsebéből elővett egy kis kulacs vizet.
- Mit akarsz vele?- kérdezte Bell.
- Majd meglátod. - majd a kulacsból a vizet kihúzta és a sebesült részre helyezte. A víz világítani kezdett, majd amikor elhalványult a seb beforrt és a nyoma is eltűnt.
- Azt .. a!!- mondta döbbent hangon Max és Bell.
- Már jó rég nem volt ilyen képessége egy hangnak sem. - kezdte a srác de látta, hogy Celeste nem nagyon figyel mivel nővére leszólt neki:
- Ne haragudj hugi! Fel tudnál váltani egy kicsit?
- Persze!- válaszolta. Amint Rose földre tért Celeste már ment is a fiúkhoz. Rose és Max hosszasan elnézték egymást majd a lány megszólalt:
- Kilenc éve egy cseppet sem változtál.
- Te viszont annál többet. - mosolyodott el a fiú.
- Ti meg honnan ismeritek egymást? – kérdezte Bell meglepetten.
- Régen legjobb barátok voltunk. Egyszer még az életemet is megmentette. – mondta Max. – Ő volt az első ember akinek megmutattam mi vagyok.
 - Viszont a szárnyad megsérült miattam. – mondta Rose és előhúzta a varázspálcáját. – Most már viszont meg tudom gyógyítani. – Rose becsukta a szemét majd ezt mondta. - Continui manum imperium sempiternum in potestatem non moriantur! Wing lunae!
Max körül bársonyos fény kezdett táncolni majd eltűnt.
- Érzem! – mondta Max meglepetten. – Most már tudok nektek segíteni. – mosolygott. – Átváltozás! – Max hirtelen átváltozott és most már egy fehér szárnyú démon állt a lányok előtt.
Rose kezet nyújtott neki. – Akkor együtt harcolunk? – kérdezte a lány mosolyogva.
- Ez csak természetes. – nevetett Max.

Szavazás
Milyen a történet?
Király!!
Szép
Nem rossz.
He?
Öhmm....
Szavazás
Ki a kedvenc főszereplőd?
Rose Minto
Celeste Minto
Cole Minto
Rem Minto
A Sötétség Hercegnője